Ami pár éve még luxusingatlannak számított, ma már alap: vidéki nagyvárosok lakóparkjaiban a 60-80 milliós, használt családi ház sem számít különlegesnek. Válság és infláció közepette mi jellemző most a vidéki ingatlanpiacra?
A Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete (MCSTE) országos felmérést indított annak érdekében, hogy átfogó képet kapjon a magyarországi családi házak energetikai állapotáról.
Az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint a fenntartási költségek csökkentésére fordított összegek még a magas építőanyagárak mellett is belátható időn belül megtérülnek, nem mellékesen emelik az ingatlan értékét.
Folyamatos a változás az ingatlanpiacon, a legutóbbi adatok szerint egyre nagyobb az érdeklődés a családi házak iránt. Most annak jártunk utána, milyen házakban lakott a legtöbb magyar évtizedekkel ezelőtt, illetve mit mutatnak a mostani trendek.
A lakásépítések száma a vidéki, kisebb lélekszámú és a megyei jogú városokban ugrott meg igazán. Hogy miként alakultak a lakásépítések megyei szinten? Hol épült a legtöbb, illetve legkevesebb ingatlan? Ennek jártunk most utána.
A legfrissebb elérhető adatok szerint, míg 2021-ben országos szinten közel 50 ezer fővel csökkent az állandó lakosság, addig a falusi CSOK által preferált települések alig hatezer főt veszítettek népességükből, s a különbség arányaiban is megmutatkozik.
Megállt a drágulás üteme, egyes lakástípusoknál pedig már elindult a csökkenés is. Budapesten akár 3,5 százalékkal kedvezőbb áron találhatunk téglalakásokat, míg a panelek esetében a csökkenés mértéke eléri a 2,5 százalékot.
Már igényelhetik a kedvezményes többlet-földgázmennyiséget a többgenerációs családi házban élők - közölte az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.
Minden használt ingatlantípusnál nőtt a négyzetméterár az egy évvel ezelőttihez képest, derült ki az Otthon Centrum megyei jogú városokra vonatkozó összesítéséből: a tanulmány szerint a társasházi és panel lakások, illetve a családi házak áremelkedése között 5-20 százalék közötti a szórás.
Budapest 2℃ (borult)